Egy új magyar találmánynak köszönhetően egyszersmind véget vethetünk a kellemetlen szagoknak. Legyen az pöcegödör, cipőbe ragadt kutyaszar, vagy éppen korrupciós botrány, csak egy fújás, és nem bűzlik tovább.

Eddig csupán két dologról tudhattuk biztosan, hogy nincs szaga: a kémiailag tiszta vízről és a pénzről. Annál több dologról tudjuk, hogy bizony van neki. Nem is akármilyen. Van, hogy egyszerűen csak kellemetlen. Van, hogy áporodott, dohos vagy éppen savanyú. De lehet szúrós, émelyítő, orrfacsaró, gyomorforgató, vagy egyenesen penetráns.

Szaga persze nem csak a sajtnak, a lábnak vagy éppen a csatornának van. Privatizáció, autópálya építések, vasútpálya felújítások és metróépítések közben szublimáló milliárdok, MTVA által támogatott sikertelen sorozatok, zsebszerződések vagy civil kezdeményezésből finanszírozott Bajnai ellenes kampány, képviselői költségtérítések, hivatalnoki zsebekbe csúsztatott borítékok, a főnök szeretőjének indokolatlanul magas fizetése és persze a ’honnan a francból telik a szomszédnak megint új kocsira’ sokkal jobban csavarják az orrunkat, mint a zsúfolásig tömött 7-es busz reggelente, ahol a parfümmel palástolt mosdatlanság szagába fingás elegyedik.

De ennek most vége. Egy új magyar találmánynak köszönhetően egyszersmind véget vethetünk a kellemetlen szagoknak. A feltaláló által bűzoltónak keresztelt szernek köszönhetően mostantól semmi sem bűzlik.

Az Elvarázsolt Kastélynak a Fókusz és az Aktív stábját megelőzve elsőként sikerült tudósítást készíteni a világraszóló szabadalomról.

Bökömbusznyák eldugott kis település a négyszögletű kerek erdő délkeleti csücskében, ahol még a madár se jár, vagy ha igen, az bizonyára eltévedt. A falu szélén, a kurta kocsma mellett él magányosan P. András, mindenki Bandi bája, akinek házi szilvapálinkáját még Lovasi András is megénekelte. A településre egyetlen földút vezet, amin minden átalakítás nélkül lehetne moto-cross versenyeket is rendezni. Nyoma sincs gyárüzemnek vagy hi-tech kutatólaboratóriumnak, megérkezésünkkor csupán egy félig kész kétszintes családi ház fogad minket. Vendéglátónk, a kinézete alapján hetven és a halál közöttinek tűnő, valójában azonban negyvenhét éves Bandi bá a kert végébe invitál minket, ahová szanaszét heverő fa és fémhulladékokon, térdig érő gazon és Bear Grylls számára is kihívást jelentő bokordzsungelen keresztül vezet az út.

Korhadt fákból összetákolt faviskóhoz érkezünk, amelyben egy házilag barkácsolt pálinkafőző szerkezet fogad minket. Öreg, rozsdás kályha, rajta üst, a tején barkácsolt kupola hosszú rézcsőbe torkollik, mely a fal mentén végigfutva néhány méterrel odébb egy acélhordóban tűnik el, hogy végül a hordó alján egy ötliteres dunsztosüveg szája fölé hajolva bukkanjon elő.

A kosz és rendetlenség, no meg a fészerben található mindenféle vegyszer és illatszer ellenére feltűnik számunkra, hogy az égadta világon semmilyen szagot nem érzünk. Bandi bá elmagyarázza, hogy épp érkezésünk előtt fújt be a bűzoltóval, amelynek hatása legalább fél órán keresztül tart.
-    Hogyan született ez a csodaszert?– hangzott első kérdésem.
-    Hát kérem szépen, az úgy történt, hogy olvastam én ezt az Indexet vagy micsodát. Mert már ugye itt a falunkba nem jár az újságos, mert úgyse olvas senki, azért a rohadt Blikkért meg mégse fogok egy órát gyalogolni a legközelebbi városig.

Kénytelen voltam kicsit megsürgetni interjúalanyomat, mivel még a polgármesterrel és néhány helyi lakossal is szerettünk volna interjút készíteni, ezért újból feltettem a kérdést.
-    Szóval olvasom én ebben az Indexben, hogy feltalálták a fehér szagot - folytatta Bandi bá. - Mondom is magamnak, hogy te Andris, hát ez meg mi a rossebb lehet, mert fehér színről már hallottam, meg fehér zajról is, amivel a szomszéd kutyáját szoktam elhallgattatni, amikor már nem bírom a vonyítását, de fehér szagról még sosem. Ezért aztán elolvastam a cikket, pedig igazából nem is e miatt mentem fel az internetre, hanem, hogy megnézzem, tényleg államosítani akarják-e a pálinkafőzést.
-    És mit olvasott a fehér szagról?
-    Hát amennyire az én agyammal ezt felfogtam, azt írták a cikkben, hogy ha rengeteg különféle szagot összekeverünk, akkor abból az orrunk semmit sem fog érezni. Mondom is a Bercinek, akivel épp szilvapálinkát főztünk itt nálam, hogy ezt ki kéne próbálni. Ha beválik, az asszonyok soha többé nem érzik meg rajtunk a pálinkaszagot. Összeszedtük hát a faluban az összes pacsulit, dezodort, meg mindenféle illatosítót, amit csak találtunk. Aztán átugrottunk a kocsmába egy hatalmas nejlonzacskóval és megkértük a pultnál álldogáló részegeket, hogy böfögjenek bele. Végül kiszedtem a gumicsizmámból a két hete rohasztott zoknimat és miután lefőtt a szilvapálinka beledobtam az üstbe. Mindegyik pacsuliból fújtam rá egyet, majd a böfögős zacskót is beledobtam és elkezdtem főzni.
-    Azt mondja, hogy mindenféle méricskélés, precíz számítás nélkül sikerült ugyanolyan fehér szagot létrehoznia, mint az izraeli Weizmann Institute of Science kutatóinak hosszú évek kitartó munkájával? - kérdeztem.
-    Hát én kérem, nem tudom, hogy azok a zsidók mit csináltak ott Izraelben, most nem is szívesen mennék hozzájuk körbenézni. De amikor befújtam vele a disznóólba, a kocám bökőért kiáltott, mert nem tudta feldolgozni, hogy mostantól nem lehet büdös disznó és azonnal öngyilkos akart lenni. Pszichiátert kellett hozzá hívnom, mert még nem érte el a másfél mázsát, más se hiányzik nekem, minthogy levágja itt magát.

Bökömbusznyákon, ahol a munkanélküliségi ráta ötszöröse az országos átlagnak, az emberek szemében felcsillant a remény. Abban bíznak, hogy Bandi bá találmánya mágnesként vonzza majd a befektetőket, és a falu rövid idő alatt a fehér szag gyártás fellegvárává növi ki magát. Lesz munkahely, orvosi rendelő, és talán újra lesz a falut elérő buszjárat is.

Ám a befektetők egyelőre hallani sem akarnak arról, hogy Bökömbusznyákra bármit is telepítsenek, tudtuk meg a polgármestertől, Galván Rezsőtől, aki történetesen a mi szerkesztőségi kolléganőnk, Galván Lili nagybátyja.
-    Miért ódzkodnak a befektetők? – kérdeztem.
-    Azt mondják, hogy Bökömbusznyák infrastruktúrája annyira elmaradott és olyan távol esik mindentől, hogy nem lenne kifizetődő idetelepíteni a gyárat. Azon kívül az itt élők képzettsége sem megfelelő egy ilyen gyárüzem igényeihez. Hiába magyaráztam nekik, hogy Bökömbusznyák az ország leginkább előre haladott települése a munkaalapú társadalom építésében. Nálunk a faluban rajtam kívül senkinek sincs a nyolc általánost meghaladó iskolai végzettsége, de annak érdekében, hogy a jövő generációkat még véletlenül se fertőzze meg a tanulás vágya, bezártuk az általános iskolánkat is. Itt kérem csupa éhbéren foglalkoztatható bérmunkást lehet találni.
-    Milyen ajánlatot tettek akkor a befektetők?
-    Nevetségeset! Leaszfaltoznák a faluba vezető utat, és befejeznék Bandi bá házát, talán még arra is nyitottak lennének, hogy kifizessék a falu adósságát, de ugye azt most a kormány is átvállalja, akkor meg nincs semmi értelme.

A falu ezért nem enged a befektetői nyomásnak. Ehelyett inkább okosban, vagy divatos szóval élve unortodox módon oldják meg a termék bevezetését. A bűzoltót házilag állítják elő és fű alatt árusítják. Igyekeznek mindenhol elhinteni, hogy a termék hivatalos bevezetése és piacra dobása sértené a zsidók, a bankárok, az EU, az IMF, az Orbán kormány és Simicska Lajos érdekeit (megfelelő rész aláhúzandó – a szerk.), ezért nem engedik bejegyezni, a gyártókapacitásokat meg akarják semmisíteni, a feltalálót, Bandi bát pedig koncentrációs táborba vagy gulágba akarják száműzni (megfelelő rész megint aláhúzandó – a szerk.).
-    Azt akarja mondani, hogy feketén gyártják és terjesztik a terméket? - kérdeztem.
-    Mi mást tehetnénk? Adjuk el bagóért valami jöttment külföldinek? Várjunk hónapokat, vagy akár éveket, amíg a termék gyártását és forgalmazását engedélyezik? Fizessünk utána adót, amit aztán a fejeseink vígan elherdálnak A8-as Audikra, meg futball stadionokra?
-    És mi lesz, ha a hatóságoknak bűzleni kezd a dolog?
-    De drága uram! Hát mire való a bűzoltó? Kicsit ráfújunk, és a legjobb szimattal rendelkező adónyomozó sem fog többé szagot.
-    Nem tart attól, hogy előbb utóbb konkurensük akad a fehér szag gyártását illetően?
-    Ugyan, dehogy. Amekkora szarban vagyunk, akár az egész világ bűzoltót gyárthatna, az se lenne elég, hogy ne érezzük.

FgP