Közel egy hónapos hallgatás után újra megnyitjuk kapuinkat. Nem is akárhogyan. Nincs többé balliberális elhajlás, nincs minden alapot nélkülöző kormánykritika, ahogyan innentől kezdve száműzzük oldalunkról az irónia, a szarkazmus és cinizmus minden formáját. És ezt halálosan komolyan gondoljuk!

Fekete György: Antialkoholista italkínálója
Forrás: Index / Fotó: Czimbal Gyula

Mielőtt bárki arra gyanakodna, hogy megfenyegettek, vagy ami még ennél is rosszabb, kilóra megvettek korrumpáltak minket, örömmel jelenthetem, szó sincs erről. Mindössze annyi történt, hogy Habony Árpádnak, a kormányzati kommunikáció agytrösztjének köszönhetően részt vehettünk a „Hogyan írjunk jobban?” című jobboldali médiamunkásoknak szánt továbbképzésen.

Írásainkat visszaolvasva döbbenettel kellett megállapítanunk ugyanis, hogy a blogunkon megjelenő cikkek többsége – ez alól talán Csicsó Ferenc és jómagam néhány írása volt kivétel – a szarral egyenlő csúsztatásoktól hemzseg, nélkülözi az objektivitást, és sokszor zavaró stílustöréseket is tartalmaz. Emellett be kellett ismernünk, hogy ideológiailag sem vagyunk elég képzettek pártunk és kormányunk választási ciklusokon átívelő stratégiai gondolkodásának megértéséhez. Ezért úgy döntöttünk, hogy továbbképezzük magunkat. A magas színvonalú közírás csínját-bínját pedig ki mástól sajátíthattuk volna el jobban, mint a szakma krémjétől.

Az elfogulatlan interjúkészítés alapjait Obersovszky Pétertől. A pártsemleges, tárgyilagos és politikailag korrekt publicisztikák mesterfogásait Bayer Zsolttól. A forrásmunkák és idézetek saját gondolatokba történő akadémiai szintű integrálását Schmitt Páltól és Semjén Zsolttól. Művészetkritikát Fekete Györgytől. A retusálás fortélyait pedig a közmédia grafikusaitól.

A keresztény-nemzeti írásmód stílusjegyeinek maradéktalan elsajátítása érdekében elolvastuk Wass Albert és Nyírő József összes művét. A felülfertőződést elkerülendő máglyára vetettük a nemzetellenes irodalmi percemberek, mint például Esterházy Péter (lám, a közrádióban is cenzúrázzák végre - a szerk.) és Kertész Imre műveit, a liberálbolsevik szerzők megannyi mocskával szánalmas próbálkozásaival együtt. De a baloldali írótársaitól időnként megkísértett Szabó Dezsőt is csak Pálffy István instrukciói alapján olvastuk.

Újonnan születő cikkeink remélhetőleg meggyőzik majd látogatóinkat arról, hogy nem volt hiábavaló az adventi böjt. Az Elvarázsolt Kastély hozzájárul majd ahhoz, hogy ne durcás kisgyerekként, lázadó kamaszként, vagy tüntető egyetemistaként, egyszóval baloldaliként viszonyuljonak a világhoz, hanem Pozsonyi Ádám szavait kölcsönözve „az élet örök törvényeit”, mint a „hierarchiát, férfi–nő viszonyt, közösséget, Istent” meg nem kérdőjelező, s az „eszement 20. és 21. századi utópiákat” elvető felnőttekként, azaz jobboldaliként.

A jövőben ezért Matolcsy György aranyköpéseit eszmefuttatásait kigúnyoló olcsó poénok helyett a 10%-os rezsicsökkentés pozitív társadalmi hatásairól értekezünk majd. Az oktatási rendszer elbaszott átalakítása és a káoszelmélet között párhuzamot vonó fricskák helyett gyermekeink erkölcsi megtisztulásának fontosságáról beszélünk majd.

Legfőképpen pedig, a dicsőséges népvezéreknek kijáró tisztelet gyanánt, minden nap elzengünk egy ódát Orbán Viktor csak Istenhez mérhető nagyságáról és a magyar nép felemelkedéséért folytatott áldozatos küzdelméről.

FgP