A világ legmegdöbbentőbb írása, amelyet valaha is olvastál. Igaz történet alapján. Szigorúan csak egészséges öntudattal és önbecsüléssel rendelkező, 18 életévüket betöltött olvasók részére!

Überc Ikivel senki se mutatkozott szívesen. Nem lájkolták, nem követték és buliba se hívták soha. Ha véletlenül mégis felkerült a levelezési listára, vagy szánalomból, az önzetlen keresztényi jó cselekedet jegyében magával hurcolta valaki, az rosszabb volt, mintha görényt vitt volna magával, mert az legalább kinézetre cuki volt.

Nem mintha Überc Iki ronda lett volna, vagy netán büdös. Még a lehelete sem volt gyomorforgató, egyszerűen csak nem volt benne semmi megkapó. Legkisebbisszámítgazdaságos ruhákban járt, ami rosszabb volt, mintha turkesztánban vagy a Citerán vette volna. Még mindig nyomógombos telefonja volt és nem átallott magáról feltenni egy fürdőruhás képet, amin a zánkai gyerektábor rozzant stégén a körmeit lakkozza. A köldökét nem piercingelte, a hónalját nem borotválta, a szemöldökét nem szedte ki, és pillangót se tetováltatott a fenekére.

Lesznek majd mindenféle kiemelések.

Azokat feltétlenül olvassátok el!

Kizárólag csapvizet ivott, kedvenc étele a pacal volt és nem tudta megkülönböztetni a langusztát a homártól. Moziba nem járt, a tévében csak a köztévé híradóját, abban is csak az időjárás jelentést nézte, olvasni pedig csak a Metropolt, meg az ingyenes hirdetési újságokat olvasta. Nem töltött le amerikai sorozatokat, nem követte a sztárpletykákat, így csak szájtátva bámult és értetlenül kapkodta a fejét, ha a Killingről vagy a House of Cards legújabb szériájáról esett szó. Emellett még azt sem rejtette véka alá, hogy Mága Zoltán rajongó.

Szuperla Tívusz a világ legszebb, legokosabb, legerősebb embere volt. Neki volt a legmegnyerőbb mosolya, a leglehengerlőbb stílusa, a legférfiasabb hangorgánuma és minden tekintetben a legjobb ízlése az egész univerzumban. Ő beszélte a legtöbb idegen nyelvet, neki volt a legjobban kidolgozott felső (és alsó) teste, a legformásabb és abszolút ideálisan optimális méretű fallosza, így nem meglepő, ha bevallottan vagy éppen titokban, de róla álmodott titkon a világon a legeslegtöbb nő.

Kivéve Überc Ikit, aki mivel nem követte a 444! világraszóló szenzációkat világba kürtölő cikkeit, de még a Velvetig se gördített le soha az Indexen, totális érdektelensége okán pedig a Facebook is letett arról, hogy bármely ismerősének megosztásait kiposztolja neki, nem is hallott róla. Persze, ha hallott volna, akkor sem érdekelte volna különösebben, ugyanis látens leszbikus volt.

Ám szerencse, hogy itt vagyok én, a világ legnagyszerűbb írója, aki összeboronálja őket, nem is akárhogyan.

NE OLVASSATOK TOVÁBB, ha nem akarjátok megismerni a világirodalom valaha megírt legmeglepőbb fordulatát, amelyet a létező legravaszabb módon a történet utolsó részében rejtettem el!

Szóval Überc Iki éppen a József körúti gyorsbüfé előtt a járda fölé hajolva majszolta gyrosát, amikor mellélépett a világ legelőzékenyebb úriembere, Szuperla Tívusz személyében. A lehető legtapintatosabb módon  megszólította Überc Ikit.

-        Jól van, kisasszony? – kérdezte.

Überc Iki, aki eddig azért egyensúlyozott, nehogy a gyrosból kifolyó hígított tejföl végigcsurogjon arcán és ráfolyjon térdig érő szürke pólójára, ami alól rózsaszín sztreccs nadrág villant ki, hirtelen csuklani kezdett és visszaöklendezte az utolsóként lenyelt pulyka falatot az uborkával és csalamádéval együtt. Nem ám a földre! Bele a tenyerébe. Így fordult aztán a mögötte álló férfi felé:

-        Semmi gond – mondta. – Csak visszabeszélt a gyors (nem elütés, pontosan így mondta: gyors).

-        Velem is előfordult már, ne aggódjon! – mondta Szuperla Tívusz, aki nem mellékesen a világ legmegértőbb embere is volt egyben. – Itt egy papír zsebkendő.

A cseppet sem zavarban lévő Überc Iki tessék-lássék módon megtörölgette kezét, majd mintha csak egy pincér állt volna vele szemben, visszaadta riszájküld tartalmával együtt Szuperla Tívusznak.

-        Adjak még egyet?

-        Nem kell, úgyis el kell mennem vécére ide az aluljáróba, mert már majdnem kidurranok, úgy feszül a hólyagom.

-        Ezt mondja még egyszer, kérem! – mondta Szuperla Tívusz.

-        Nem hallotta? El kell mennem a rötyire, mert összehugyozom magam! – mondta kiabálva Überc Iki, és mielőtt még felhergelte volna magát, megnyugtatásképpen hatalmasat harapott a gyrosba.

-        El sem hiszi, mióta várok erre a pillanatra!

-        Mi maga? Valami perverz, aki pisiszexre gerjed?

-        Ó, dehogy! Csak ez a nyíltság, ez az őszinteség, ez a szabadszájúság az Ön bájosan csilingelő hangján, egyszerűen levett a lábamról – mondta Szuperla Tívusz és elővette Armani öltönyének belsőzsebéből a világ legvágykeltőbb tekintetét, amellyel nőre férfi valaha is nézett. – Bocsássa meg nekem, de nem tudok betelni vele.

-        Ne strapálja magát, úgysem fogunk lepedőt gyűrni! – mondta Überc Iki és szájába gyömte az utolsó falat gyrost is, majd két kezét jobbról-balról végighúzva megtörölte arcát. – Én a csajokra gerjedek.

-        Nem akarok magától semmit, drága!– mondta Szuperla Tívusz, aki bár szigorúan titkolta, a világ legnagyobb hazudozója is volt. – De most, hogy megismertem, nem vágyom másra, minthogy reggeltől esti, estétől reggelig az Ön elbűvölő hangját hallhassam.

-        Telefonszexet se vállalok – mondta Überc Iki és nekiállt túrni az orrát, majd közvetlenül utána megpróbálta a szoknyáján keresztül megigazítani a fenekébe szorult bugyiját.

-        Hiába is próbálkozik elrettenteni minden mozdulatával, én akkor is gyönyörűnek találom, és nem félek bevallani, hogy halálosan szeretem magát.

-        Szar lehet magának –mondta Überc Iki, majd köpött egy hatalmasat, elővett egy mezítlábas Munkás cigarettát és rágyújtott. – Mindenestre én zúztam. Visz...

-        Ha nem beszél még hozzám, isten engem úgy segéljen, itt az utcán fényes nappal szeppukut fogok elkövetni – kiáltotta Szuperla Tívusz a távozni készülő nőnek.

-        Úgyse meri – legyintett Überc Iki, azzal sarkon fordult és elindult az Üllői út irányába.

Háta mögött a tokjából kirántott kard pengéjének félreismerhetetlen csengése, majd gyors egymásutánban ordítás, sikítás, jajveszékelés hangzott fel. Rémült arcok rohantak vele szemben az utcán „te jó isten”, „azt a kurva”, „nebasszamá” és hasonló indulatszavak kíséretében. Kisvártatva szirénák visítottak fel a távolból, de Überc Iki ment tovább eltántoríthatatlanul és nem nézett hátra. Nem hagyta, hogy magával ragadja a bulvár, a szenzációhajhászás mocska, és lehúzza őt a végtelen mélységbe, ahonnan tudta jól, nincs visszaút.

Még mindig nincs vége, de már nincs is sok hátra.
NE HAGYD KI a váratlan fordulatot, ha eddig eljutottál!

Lájkold és oszd meg ezt az írást akár tetszett, akár nem, hogy minél többen megismerjék az utánozhatatlan tollú Vajnágh Domokos nevét és olvashassák egyedülálló írásait. NE FELEDD, hogy minden egyes lájkkal1000 forintnak megfelelő eszmei értékűnek beillő adományt is nyújtasz a Hátrányos Helyzetű Gyerekek Simogatásától Megcsömörlött Kutyusok és Cicusok Menhelye Alapítvány számára.

Itt a vég-e? Fuss elv éle?

Akinek még nem esett volna le a tantusz, vagy nem tud olvasni a sorok között és nem érti a szimbólumokat se, Szuperla Tívusz természetesen én vagyok, miközben virtuális pennámat forgatom. Überc Iki pedig Ti vagytok mind, amikor írás közben rátok gondolok. Egyébként tökéletesen jelentéktelen és észrevehetetlen vagyok.

Vajnágh Domokos (dVn)