2011. sze 01.

V. Orbán pápa intelmei

írta: dVn
V. Orbán pápa intelmei

(Elsők között)

Napra pontosan 644 éve, 1367. szeptember 1-jén alapíttatott Magyarország első egyeteme, meglepő módon nem a királyi székhelyül szolgáló Budán, hanem Pécsett. Rossznyelvek szerint azért, mert Pécsett volt a püspöki székhely, és ugyebár minden szentnek maga felé hajlik a keze. A korabeli politológusok szerint viszont ez a helyszín jobban illeszkedett I. (Nagy) Lajos király déli-délnyugati irányú külpolitikai orientációjába. A korabeli gazdasági elemzők pedig annak tulajdonítják a döntést, hogy így az egyetem alapítását eredetileg kezdeményező Koppenbachi Vilmos pécsi püspök (egyben királyi kancellár) finanszírozhatta az intézmény fenntartását, nem az államkincstár.

Az egyetemet I. (Nagy) Lajos király alapította és a katolikus egyház 200. pápája, a Guillaume de Grimoard néven született avignoni pápa V. Orbán pápa hagyta jóvá (nem sokkal a környező országok első egyetemei után, Prága 1348-ban, Krakkó, 1364-ben, Bécs 1365-ben kapott egyetemet).

Az egyetem érdekessége volt még, hogy a pápa nem engedélyezte a teológia fakultás létrejöttét. Megint a rossznyelvek szerint azért, hogy az éppen akkut hallgatóhiánytól szenvedő párizsi egyetemnek ne legyen konkurenciája. A korabeli politológusok és gazdasági szakemberek ezen kérdésben nem foglaltak állást, az egyetlen teológus, aki pedig megszólalhatott volna a kérdésben éppen némasági fogadalmat tett, ezért e kérdésben kénytelenek vagyunk a rossz nyelvek szavát elfogadni, mint egyetlen épkézláb magyarázatot.
 
Bár a középkori pécsi egyetem a XV. század elején megszűnt ebben a formájában, a később boldoggá avatott V. Orbán pápa Viterbóban kelt bullája (oklevelében – a szerk.), melyben engedélyezi az egyetem létrejöttét, számos ma is érvényes intelmet fogalmaz meg oktatásügyi elvekkel kapcsolatban. Korunk magukat bölcsnek tartó államférfiainak és államasszonyainak okulására néhány gondolatot jómagam is kiemeltem, ha másért nem, azért, hogy az évnyitókon tartandó beszédeikben idézhessenek belőle. Mivel engem a szerkesztőségben amúgyis szentfazéknak tartanak, a hittel kapcsolatos intelmekre külön nem hívom fel a figyelmet.
 
Orbán püspök, isten szolgáinak szolgája. A dolog örök emlékezetére. Isten akaratából az apostoli méltóság legfelső helyére állíttatván, noha méltatlanul, mint az Úr minden nyájának pásztora, a ránk ruházott figyelmes szemlélődést – amennyire a magasság engedi – a hívők minden országára, azok hasznára és előnyére kiterjesztvén, a kegyes jóindulatot és a szerencsés helyzet segítségét szívesen fordítjuk a hívek felé a tudományos tanulmányok megszerzésére, amelyek által az úr nevének és katolikus hitüknek tisztelete kiterjed, tisztelik az igazságot, mind az állami, mind a magánügyeket hasznosan intézik és az emberi állapot minden előnyre növekszik. Mikor tehát nemrég Lajos Magyarország dicső királya, a mi Krisztusban kedves fiunk részéről indítvány tétetett előttünk a consistoriumon, s maga a király nemcsak országának és Magyarország lakóinak, hanem más szomszédos részek előnyére és javára is dicséretesen törekedvén, az országában fekvő Pécs városában, ami igen jeles és erre igen alkalmas, leginkább azt kívánta elérni, hogy az Apostoli Szék által állíttassék fel egy mindenféle megengedett fakultással felruházott egyetem, hogy ott a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön és ily módon az értelem is növekedjen. Mi a jelentett dolgokat, valamint a hit kiemelkedő tisztaságát, amit mind a király és elődei, Magyarország uralkodói, mind az ország lakói a római egyház irányában mutattak – s mint ismeretes – mutatnak ma is, gondosan megfontolván forró óhajtással elrendeljük, hogy maga az ország a bölcsességek ajándékaival gazdagodjon, a tudományok bőségétől termékeny legyen, hogy megfontolt döntésekről híres, díszes erényekkel felruházott és a különböző karok tanaiból kiművelt férfiakat teremjen, továbbá hogy a tudományok kiapadhatatlan forrása legyen ott, amelynek bő vizéből meríthessen minden tudásra szomjazó, hogy így megtöltessék bölcsességgel. Mindezeket és kiváltképp a mondott város alkalmasságát – amit a tudomány magjainak megsokszorozására és üdvös hajtásainak előrehozására az ország többi városai között leginkább megfelelőnek mondanak – pontos mérlegeléssel megítélvén, atyai szeretettel nem csak ennek az országnak és városnak, hanem a környező országok lakóinak javára és hasznára is törekedvén, hajolván a mondott király ez irányú könyörgéseire, testvéreim tanácskozása alapján elhatároztuk és elrendeltük, hogy a mondott Pécs városában a továbbiakban legyen egyetem és örök időkre ugyanott működjön úgy a kánon- és a római jogban, mint más szabad karokon, kivéve a teológiát; továbbá, hogy az ott olvasók és tanulók az egyetemen tartózkodó doktoroknak, olvasóknak és tanulóknak juttatott mindenféle kiváltságoknak, szabadságoknak és mentességeknek örvendezzenek és éljenek azokkal. Azok pedig, akik az idő előrehaladtával azon a karon, ahol tanulmányaikat végezték, jutalmat értek el, törekedjenek arra, hogy maguknak megszerezzék a tanítás engedélyét, vagyis hogy másokat okítani tudjanak, tudniillik a doktorátust, illetve a magiszteri fokozatot. Továbbá törekedjenek arra is, hogy azon kar doktorai illetve doktora, vagy magiszterei illetve magisztere, ahol a vizsga történt, bemutassa őket a mindenkori pécsi püspöknek, vagy ha a pécsi egyház nélkülözné pásztorát, a vikáriusnak vagy a káptalan officiálisának. Maga a püspök vagy a vikárius vagy az officiális az azon a karon akkor irányító doktorokat vagy magisztereket összehíva, a jelölteket mindazon dolgokban, amelyek a doktorátus vagy a magiszteri fokozat eléréshez kívánatosak, törekedjék vagy maga, vagy más által gondosan megvizsgálni azon mód és szokás szerint, amelyet az ilyen egyetemeken megőriztek, és ha arra megfelelőnek és alkalmasnak találja őket, akkor adja meg nekik az engedélyt és indítványozza a doktorátust illetve a magiszteri fokozatot. Azoknak pedig, akiket a mondott város egyetemén megvizsgálnak és elfogadnak és a tanítás engedélyét és tisztségét oly módon megkapják, miként elmondatott, akkortól, vagyis a vizsgálattól és a tanítás és kormányozás jóváhagyásától kezdve úgy a mondott városban, mint minden más egyetemen, amelyiken csak akarnak, teljes és szabad lehetőségük legyen tanítani és irányítani, és a határozatok és szokások, mégha apostoli vagy más megerősítéssel vannak is biztosítva, semmi módon ne mondjanak ellent ennek. Akarjuk továbbá, hogy azokról a doktorokról és magiszterekről, akik ezen az egyetemen tanítanak, Magyarország mindenkori királya megfelelő járadékkel gondoskodjék, különben jelen oklevelünk veszítse el erejét és érvényességét. Tehát senki emberfia ne gyengíthesse meg ezt a rendelkezésünket, intézkedésünket és akaratunkat kifejező oklevelet, és ne szállhasson azzal meggondolatlan merészséggel szembe. Ha valaki mégis meg meri támadni, a mindenható Isten és az ő apostolai, Szent Péter és Szent Pál haragját vívja ki maga ellen.
 
CsF
 
 
 
Főbb források (a teljesség igénye nélkül):
 
 
Szólj hozzá

pécs orbán egyetem pápa szeptember