A sátán követei mindenütt jelen vannak. Lépten-nyomon azon mesterkednek, hogy megkaparintsák lelkünket és alantas céljaikra használjanak fel bennünket. Onnan érkeznek, ahonnan nem is számítunk rájuk, ezer meg ezer álca mögé rejtőzve környékeznek minket. Gyanútlanul nyitunk nekik ajtót, beengedjük őket házainkba, szóba elegyedünk velük, és csakhamar azon kapjuk magunkat, hogy bűnös gondolataik belénk fészkelik magukat. Előfordul, hogy ártatlannak tűnő mesék formáját öltik, s a szülők önmaguk nyújtják át gyermekeiknek lelkük méregpoharát. Kövessenek hát, és okuljanak, mielőtt Önök is áldozattá válnak!

Mi jut eszükbe, ha azt mondom Futrinka utca? Bálint Ágnes? A bábfilm? Havas Gertrúd és B. Kiss István játéka? A főcímzene szívbemarkoló dallama? Bizonyára. De vajon hányan vesszük észre, miként bújik e bábfilm köntösébe a Szex és New York pőresége, a Született Feleségek morális sivársága, és Dexter sátáni aljassága? Félek tőle, hogy nem sokan. Vegyük csak jobban szemügyre ezt az „ártalmatlan” bábfilmet!

A sorozat alapkoncepciója szerint adva van egy Buksi nevezetű fehér kiskutya, aki elvesztette szüleit, gazdáit és sorsára hagyatva kóborol a nagyvilágban. Étlen-szomjan, a reménytelenségtől elcsüggedve és kiszolgáltatottan vetődik a Futrinka utcába.

Szerencsére, mondhatnánk, nem kell sokat várnia a segítségre, mely a középkorú, egyedül élő Cicamica képében toppan elébe, aki egy tejescsuporban lakik. Megesik a szíve Buksin és felajánlja, hogy ő majd gondját viseli. Kiskutyánk pedig oly naiv, bizalma oly végtelen –akárcsak nekünk nézőknek, akik a bábfilmet nézve már-már együtt örülünk vele –, hogy fel sem tűnik neki: Cicamica nem más, mint az ősi ellenség, a macska, aki történetesen a sátán legjobb cimborája. Buksi, boldogan lesz ölebe ennek a romlott múltú, festett macskanőnek, aki feltehetően fiatalkora kicsapongó életmódjának köszönhetően nem részesült gyermekáldásban, vagy ami még ennél is rosszabb, éppen úgy hagyta sorsára kölykét, mint ahogyan Buksit hagyták sajátjai. Nem csoda, hogy most kapva kap az alkalmon, hogy megfertőzzön, s a maga képére formáljon egy ártatlan kutyakölyköt.

A sorozat másik főszereplője, az erkölcsi tartást, bölcsességet és erőt megtestesíteni szándékozó, nyugdíjas évei elején járó magyar vizsla, Morzsa bátyó. Cicamicához hasonlóan ő is egyedül él. Persze ettől még akár remete is lehetne, és azt sem hányhatjuk szemére, hogy időnként sakkozik, sőt mikor nem látjuk, talán még ultizik is. De csakhamar rájövünk, Cicamica karmai, aki hogy-hogy nem éppen Morzsa bátyó közvetlen szomszédja, bizony már az ő lelkét is megkaparintották. Első ránézésre persze csak jó barátok, Buksi is ebben a hitben tengeti napjait. Az ellopott pillantásokból, elejtett félmondatokból azonban nem kétséges, hogy az éj leple alatt átosonnak egymáshoz, hogy hancúrozzanak, paráználkodjanak, fajtalankodjanak, és Morzsa bátyó testében-lelkében Cicamica bűvkörébe került.

Morzsa bátyó és Cicamica mellett szintén nem hagyományos családmodellt követi Sompolyogi, a róka, aki nem tudni miért, unokahúgával, Rókicával él egyfedél alatt. Sok mindent feltételezhetnénk arról, vajon miért is lakik Sompolyogival az unokahúga, aki még biztosan nem érte el a nagykorúságot, mindazonáltal már elég ravasz kis csitri, ezegyszer legyünk jóindulatúak. Annál is inkább, mert Sompolyogi rovásán ennek híján is épp elég van, elvégre közismert tolvaj, csaló, szélhámos. Pusztán a gyermekek megfelelő erkölcsi motiválása céljából, Sompolyogi bűnöző létének „jutalmaként” a Futrinka utca legfényűzőbb villájában lakik, az egyedüli lakos, aki autóval közlekedik, és mellékesen szennyezi a környezetet.

A többgyermekes családmodellt a Futrinka utcában egyedül Egerentyűék vallják magukénak. Köszönhetően azonban a filmkészítők rasszizmusának, Egerentyűné öltözéke, fülbevalói és viselkedése alapján gyorsan rájöhetünk, hogy Egerentyűék romák, akik befészkelték magukat egy – maradjunk annyiban – rejtélyes úton-módon megszerzett könyvbe, amíg elkészül saját sajtházuk. Egerentyűné férje viszont nem dolgozik, sem a sajtházon, sem egyébként, így nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a sajtház egyhamar nem épül fel. Mindeközben a vásott kölykök időről-időre szétrágják a fedélként szolgáló könyvet, Egerentyűné pedig drága pénzen camembert sajtot vásárol.

Ám mindezek eltörpülnek Futrinka utca legbizarrabb lakója mellet, akit szándékosan a végére hagytam. Hozzá foghatót még a legelvetemültebb gaztetteket felvonultató amerikai filmekben is elvétve látunk. Ő pedig nem más, mint a kalapos. A nyúlszőr kalapos, aki nem árul mást, csak minőségi nyúlszőr kalapot. Mit gondolnak, ki ő? Természetesen egy nyúl.
Gondoljuk hát meg, milyen mesét mutatunk legközelebb gyermekeinknek!