Súúúhanterz: Lázár János mindig visszatér
Fotós kollégám péntek délután halálra vált arccal rontott be a szerkesztőségbe, majd kezembe nyomott egy pendrive-ot és lihegve ennyit közölt:
- Láttam. Itt van! Azt mondta, hogy visszajön. Én nem várom meg, inkább keresek egy atombunkert.
Azzal elviharzott a szerkesztőségből anélkül, hogy jó hétvégét kívánt volna nekünk. Kamondi Vilmossal és Hutta Sámuellel értetlenül néztünk egymásra. Hutta Sámuel alig néhány perccel azelőtt tette közzé első írását, melyben ugyan szó volt világvégéről, de lehetetlennek tartottuk, hogy fotósunk ezt már látta.
Izgatottan, remegő kézzel dugtam fel a pendrive-ot notebookomra, hogy megnézhessük, mit is fotózott ez a jóember. A képek Lázár Jánost ábrázolták, amint az Alkotmánybíróság folyosóján lépdel elszántan. Először mindannyian csalódottan legyintettünk, elvégre Lázár János már kétszer volt a Súúúhanterz vendége, és bár ha kell ha nem, a híradások központi figurája, mégsem vadászhatjuk folyton az ő cipőjét. Nem is foglalkoztunk vele többet, hanem inkább elmentünk inni egyet a medve bőrére, azaz inkább a Döglött Béka várható sikerére.
Miután ma elolvastam, hogy Lázár János az Alkotmánybíróság második megsemmisítő ítélete után immáron harmadszor is benyújtotta a 98 százalékos különadóról szóló törvényjavaslatát, sietve elővettem a pendrive-ot és tüzetesebben szemügyre vettem a pénteki képeket. Mi tagadás, döbbenten vettem észre Lázár János cipőjét, amelyben a képek tanúsága szerint pénteken döngetett az AB folyosóin.
Rögtön helyére került a „visszajövök” vagy angolosan "I’ll be back" mondat, és rájöttem, mitől rémült halálra fotós kollégám, bár Lázár János nyilván csak elkésett áprilisi tréfának szánta öltözékét.
UI: Fotós kollégánkat azóta folyamatosan próbáljuk elérni, egyelőre sikertelenül. Telefonján John Connor hangja szól a Terminátor főcímzenéjével kísérve: "Nincs végzet, csak ha magad is bevégzed".