Egy az Isten, egy a hangja
Tegnap óta lázban tartja a közvéleményt, hogy vajon ki lesz a BKV hangja. A tömegközlekedés Rogán Tónijától sikerült megtudnunk, ki lesz az a félreismerhetetlen és összetéveszthetetlen hang, amely a BKV járatokon köszönt minket és megmondja, mikor következik végre a mi megállónk.
Olvasóink nehezményezték, hogy az utóbbi időben kevesebb betekintést nyerhetnek az Elvarázsolt Kastély szerkesztőségének életébe. Hiába, a Barátok Közt, meg a Jóban Rosszban nyári pihenőjének köszönhetően a szappanoperára éhes néptömegek szaftos pletykákat, intrikákat és egyéb kulisszatitkokat várnak tőlünk.
Ha már amúgy is nyakunkon van a Goldenblog szavazás, gondoltam, összeállítok egy frappáns kis szerkesztőségi jelentést. Nem mintha túl sok érdemleges történt volna szerkesztőségi berkekben, leszámítva Kamondi Vilmos alkotói válságát, a részben az én közbenjárásomra közte és Galván Lili között újra fellángolt szerelmet, Gógán Antal sikertelen próbálkozását Julian Assange kiszabadítására, Csicsó Ferenc elmaradt kitüntetését (akit éppen Pataki Attila előzött be), Hutta Sámuel balul sikerült nyaralását (részben a téves meteorológia előrejelzések miatt), Max Lamer fotós kalandját a Loch Ness-i szörnnyel, vagy Vajnágh Domokos legutóbbi megkísértését.
Lázasan dolgoztam a cikken, amikor telefonhívást kaptam, hogy azonnal vonuljunk ki a BKK központjába fotós kollégámmal, ahol Vitézy Dávid szeretne velünk találkozni. Nem haboztunk, gyorsan elmentettem a félig írt posztot (ne aggódjanak, hamarosan olvashatják majd azt is – a szerk.), és felpattantunk a házunk előtt megálló égszínkék (rosszmájúak szerint bilikék - a szerk.) Volvo buszra. Útközben azt rebesgettünk, hogy bizonyára valami égésbiztos lábbelit fejlesztettek ki a biztonságos metrózáshoz és buszközlekedéshez, de kiderült, egészen más miatt akart minket látni a tömegközlekedési vállalat Rogán Tónija.
- Súúúhanter Urak! – köszöntött minket a hórihorgas Vitézy Dávid, amint beléptünk irodájába. – Örülök, hogy ilyen gyorsak voltak. Ezek szerint nem tömegközlekedéssel érkeztek.
- Dehogynem, Vitézy úr! – mondtam én büszkén. – Csak épp jött a 777-es, ami egyébként félévente közlekedik.
- Nagyszerű! Akkor már Önök is látják a fejlődést. Mióta végre szakmai alapokra helyeztük a vezetést, átvilágítottuk a becsontosodott folyamatokat, az emberek már egy teljesen megújult BKV-val találkoznak. Jut eszembe, ellenőrrel találkoztak?
- Nem. Szerencsére, mert tudja, nem volt jegyünk, a jegypénztár pedig ebédszünet miatt zárva volt.
- Hihetetlen! Pedig külön utasításba adtam, hogy a korábbi posztszocialista gyakorlattal ellentében a 777-es járaton is legyen ellenőr, a pénztárak ebédszünetét pedig megszüntettem. – hadarta mérgesen Vitézy Dávid. - Nagyon köszönöm, hogy szóltak, intézkedni fogok az ügyben, de addig is nálam kifizethetik a jegyek árát, illetve a pótdíjat.
- Pótdíjat? – kérdeztem elhűlve.
- Persze. Most mondták, hogy jegy nélkül utaztak.
- Nem lehetne róla szó, hogy az interjúra való tekintettel ...
- Szó sem lehet róla! Nem tehetünk kivételt senkivel. Még a végén mindenki arra való hivatkozással bliccelne a járatainkon, hogy velem akar interjút készíteni.
Szívesen jeleztem volna, hogy kicsit túlbecsüli saját népszerűségét és fontosságát, valószínűleg az Index címlapjára sem fog felkerülni a vele készült interjú, de inkább arra voltam már kíváncsi, miért is akart találkozni velünk, ezért kénytelen-kelletlen átadtam egy húszezrest.
- Ugye kapok róla valamilyen nyugtát, vagy elismervényt? – kérdeztem elővigyázatosan.
- Hogyne, a titkárnőm majd elintézi - mondta Vitézy Dávid, majd zsebre vágta a pénzt és felhívta titkárnőjét, akivel közölte, hogy távozásunkkor állítson ki számunkra bevételi pénztárbizonylatot 16,640 forintról kettő darab BKV vonaljegy és kettő darab két napon belül befizetett pótdíj ellenértékeként.
- És a visszajáró? – kérdeztem, miután lerakta a telefont.
- Majd kifelé menet rendezzük azt is, mert nincs nálam apró, de most inkább térjünk a tárgyra, mert még rengeteg dolgom van!
- Térjünk!
- Bizonyára hallották, hogy a Combinókon leállíttattuk a különféle színészek hangján bemondott utastájékoztatót, mert rengeteg panasz érkezett rá. Különösen Rudolf Péter miatt, aki nem elég, hogy mindig TV-t (sic!) reklámoz, de még üvegtigris is, ami teljességgel összeegyeztethetetlen a BKV új arculatával.
- Igen, és azt is hallottuk, hogy egyazon hanggal szeretnék megoldani a járatokon az utastájékoztatást. Csak nem azt szeretné nekünk elárulni, ki lesz ez a hang?
- Kicsit bonyolult a dolog, ezért is fordultam Önökhöz.
- Miszerint?
- Akire én gondoltam, az nem biztos, hogy vállalja az emberek felhatalmazása nélkül, pedig nála jobb hangot nem tudok elképzelni. Ő az, aki már a puszta hangjával is reményt ad a reggel munkába igyekvőknek, napközben vigaszt nyújt a szenvedőknek, este pedig békés, nyugodalmas jó éjszakát kíván a családjukhoz hazafelé tartóknak. Ő az, akihez mindannyian fohászkodunk, hogy jobbra forduljon sorsunk és ő az, aki elhozza nekünk a tejjel-mézzel folyó Kánaánt.
- Te jó Isten! – szaladt ki a számon.
- Így is fogalmazhatunk, de ő nem szereti, ha így szólítják, mert mint tudják, nem szívesen osztozik a hatalmon, és mivel a bibliát még kétharmaddal sem sikerül átírni, egy ideig ezt a címet még más bitorolja.
- Most akkor Ön kiről beszél? – kérdeztem, mert teljesen elvesztettem a fonalat.
- Hát tudják – mondta Vitézy Dávid, egészen közel hajolva hozzám. – Róla – mondta és ujjával felfelé mutatott.
- Tarlós Istvánról?
- Ne vicceljenek! Az ő reszelős hangja miatt még kártérítést is fizethetnénk az utasoknak. Én róla beszélek – mondta és megint felfelé bökött ujjával.
- Orbán Viktorról?
- Pszt! Csendesebben! – mondta Vitézy Dávid. – Nem akarom, hogy idő előtt megtudják, és valaki más terjessze elő, mint a saját ötletét.
- De ha mi megírjuk, akkor már így is úgy is mindenki tudni fog róla.
- Hát éppen ez a cél. Mármint, hogy maguktól tudják meg.
- Kifejtené ezt kicsit bővebben?
- Maguk megírják, hogy őt szeretném a BKV örökös hangjának. Gyűjtenek egy csomó lájkolót, amellyel már bátran odamehetek őhozzá is és felkérhetem, hogy mondja fel az összes létező megálló nevét egy rövid beköszönővel és egy hajrá Magyarország, hajrá magyarok csatakiáltással.
- És mi van, ha a népek nem akarják majd lájkolni?
- Ó, efelől ne aggódjon. Már utasításba adtam a BKK és a BKV összes dolgozójának, hogy lájkolják a cikküket. Utólag pedig majd személyesen ellenőrzöm a facebookos üzenőfalakon, hogy valóban megtették-e. Aki nem lájkol, az szigorú szankciókra számíthat.
- Nem ütközik ez jogszabályokba?
- Ugyan már, annyi jogszabályt hágtunk már át az elmúlt két évben, hogy ez már fel se fog tűnni senkinek.
- Őszintén szólva, az Elvarázsolt Kastély szellemiségével akkor sem tartjuk összeegyeztethetőnek, hogy ilyen eszközökkel manipuláljuk a lájkolók számát.
- Azt hiszem nem értettek meg, Súúúhanter urak. Maguknak nincs választásuk ebben a kérdésben.
- Fenyegetni akar minket? – kérdeztem keményebb hangnemre váltva.
- Eszem ágában sincs, de kötelességem tájékoztatni Önöket, hogy a megfigyelő kameráink az imént rögzítették, amint maguk húszezer forinttal meg akartak vesztegetni. A bűnjel itt lapul a zsebemben. Csak egy telefonomba kerül és a TEK emberei már őrizetbe is veszik magukat.
- De hiszen a titkárnőjének is mondta, hogy állítson ki…
- Természetesen eszem ágában sem volt elismervényt kiállíttatni a maguk megvesztegetési pénzéről. Csak a süket telefonnal beszéltem. De mondanom se kell, hogy mindez nem fog napvilágot látni, amennyiben Önök együttműködőnek mutatkoznak.
Mivel nem akartunk klónjaink sorsára jutni, együttműködőnek mutatkoztunk, csakhogy mielőbb távozhassunk és hitelesen tájékoztassuk olvasóinkat az újabb botrányról. Megint kikértük jogászunk véleményét, mert más sem hiányozna nekünk, mint egy sajtóper, majd arra jutottunk, hogy egy svédcsavarral Vitézy Dávid ellen fordítjuk saját ötletét.
Felhívás!
Kérjük, ossza meg cikkünket, amennyiben NEM szeretné, hogy a tévé, a rádió, meg a nagygyűlések után még a BKV járatain is Orbán Viktor szónoklatait kelljen hallgatnia. Ossza meg cikkünket akkor is, ha Ön szerint is bilikék a BKV buszok új színe. Ossza meg cikkünket akkor is, ha egy kis borsot szeretne törni Vitézy Dávid és Orbán Viktor orra alá. És ossza meg akkor is, ha csak egyszerűen jól szórakozott írásunkon.
FgP